Nem volt orditás, szépen evett, volt büfi kicsi jött vissza de nem vészes. Kávét is főztünk együtt mert ülve már nem volt jó. Majd feltettem az ágyra a játszószőnyeget és azon is elvolt, végül itt el is aludt persze kellett hozzá a zugás. Aludt kemny fél órát. Közben mellette feküdtem.
Eljött a következő etetés és itt a büfiztetés után valami elromlott. Megint feszitette magát ordított semmi nem volt jó. Nálam pedig ismét elszakadt a cérna. Többször megálltam mély levegő számolás, de semmi sem segített. Nyilván ahogy én kezdtem teljesen kiborulni a baba sem lett nyugodtabb.
Pedig tudom hogy nem szabad mert ez így öngerjesztö folyamat, de ez van. Ismét teljes kiborulás. Férjem átvette, nála kb egyböl csönd. Jó-jó volt még nyüglödés és sirás nála is. De innentől nála volt egész délután, alidt is egy nagyot.
Én meg csak feküdtem az ágyban és arra gondoltam, hogy de szar vagyok megint. Ment a sorozat, el feküdtem kicsit talán be is aludtam, de megmozdulni nem volt kedvem. Éljen a szülés utáni depi ....
Idővel biztos jobb lesz, de a folyamatos aggódás miatt nehéz a jót is megélni.
Hétfőn megyünk egy gasztros dokihoz hátha mond valami érdemlegeset. Meglátjuk.
További szép estét nektek, és kitartást minden kismamának, anyukának.
Bethliz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése